Szomorúan olvastuk a gyászjelentést a Dunántúli Naplóban: Hegyi Ferenc meghalt.
Kedves túratársunk, nyílt túráink gyakori résztvevője, vidám kedves, derűs alakja, dalra fakadni mindig kész Ferije örökre elhallgatott- szinte hihetetlen.
Frissek még az emlékeink a túrákról, összejövetelekről, ahol vidámságával, vicceivel, kiművelt hangján előadott dalaival, nótáival örökre bevéste magát emlékezetünkbe. Úgy hittük, az ilyen emberek soha nem mennek el, derűjük, a világra optimistán néző, környezetüket mindig vidámságra, jókedvre hangoló személyiségük mindig velünk lesz. Tudjuk persze – most már miatta is – hogy ez nem így van.
Énekelt, ha kértük, de magától is dalra fakadt. Szerette énekelni a női neveket is tartalmazó dalokat, kedveskedve ezzel a csoport nőtagjainak, de a Sűrű sötét erdő… kezdetű dal is zengett gyakran a büdöskúti ház előtti völgyben.
Tavaly decemberben, a Hegyek Napja alkalmából szervezett jakabhegyi találkozáson is részt vett. Kedvenc kecskéjével a Sasfészek felől érkezett, vidámságot hozott, derültséget keltett a jelenlévő természetbarátok között. A Jakabhegy egyébként is szeretett helyei közé tartozott. A hegy déli lejtőjén fekvő, kővágószőlősi otthonából (ahova nyugdíjazásuk után költöztek feleségével, Marikával, akivel a nyáron ünnepelhették aranylakodalmukat) mindig ráláthatott a hegyre.
A Bartók Béla Férfikarban eltöltött évei alatt edzett gyönyörű, képzett hangjával szólalt meg a Himnusz éveken át a Tubesen, a Koccintó túránkon. Innét is hiányozni fog. Emlékeinket megőrizzük róla, velünk lesz a túráinkon, megidézzük nótáit, népdalait, s decemberi 31-i Koccintó túráinkon is biztosan megemlékezünk róla.
Nyugodjék békében!
Temetése Kővágószőlősön lesz október 12-én, 15.00 órakor. A család kérése szerint egy szál virággal búcsúzhatunk tőle.
