[cherry_row]
[cherry_col size_md="12"]
Kicsit elcsendesült a nyári nagy meleg, kezdődhet az iskola, no meg a természetjáró szezon. Mert azt tudni kell, hogy a Mecsek-oldal országos összevetésben is a top 3-ba tartozik a kiépített turistautak hosszában, fenntartott minőségében, látogatottságában, és egyre többen járnak a hegyoldal erdőségeibe bóklászni.
A Mecseken 1290 kilométer jelzett turistaút van, ami azért a legszorgalmasabb természetbarátnak is kitölti a teljes esztendejét, ha minden szakaszt be akar járni (ennél jobb körülmények között csak a Budai-hegységben és a Pilisben lehet hazánkban a természetet felfedezni). De egyáltalán hogy keletkeztek ezek az utak s maga az erdőség?
Egykor itt hatalmas borkultúra volt, de a filoxéra pár esztendő alatt kopárrá csupaszította a Mecsek-oldalt. A szőlők helyére fekete fenyveserdőt telepítettek, mely egészen az ezredfordulóig bírta, napjainkban már mindinkább virágos kőrisekből és molyhostölgyekből álló lomboserdő nyújt itt kellemes környezetet.
A 19. századi polgárság igyekezett vonzóvá tenni a betelepített erdőket, s létrehozta a Mecsek Egyesületet, hogy kollektív munkában turistaútvonalakat és létesítményeket építsen. Ekkor épült itt az ország első két turistakilátója is, a Zsongorkő, valamint az István-kilátó, és megszülettek a nevekkel felruházott turistautak: a Miléva út vagy a Kiss József sétaút (Kiss József az egyesület akkori titkára volt). Idővel aztán sokat változtak a tulajdonviszonyok, s velük együtt az is, hogy kihez tartozik a fenntartás, a fejlesztés. Most az a helyzet, hogy a városi erdő a Biokom kezelésében van, mintegy 200 kilométernyi turistaút-hálózattal. A fennmaradó több mint ezer kilométernyi mecseki turistaút-hálózat pedig a Mecsekerdő Zrt.-hez tartozik, s csupán néhány kilométernyi rész vezet magánerdőkön keresztül. Turisztikai fejlesztésekhez központi pénzekre csak a tulajdonosok pályázhatnak, ugyanakkor az utak jelzéseinek újrafestését, karbantartását a Természetbarát Szövetség végzi, szétosztva a feladatokat a Mecsek Egyesület és több kisebb természetbarát társaság között, melyek források, kilátók, pihenők, tűzrakó helyek gondozását vállalják el. Azt is tudni kell, hogy a természetjárók köre egyre bővül.
[/cherry_col]
[/cherry_row]
[cherry_row type="full-width" bg_type="none" bg_position="center" bg_repeat="no-repeat" bg_attachment="scroll" bg_size="auto" parallax_speed="1.5" parallax_invert="no" min_height="300" speed="1.5" invert="no"]
[cherry_col size_md="6" size_xs="none" size_sm="none" size_lg="none" offset_xs="none" offset_sm="none" offset_md="none" offset_lg="none" pull_xs="none" pull_sm="none" pull_md="none" pull_lg="none" push_xs="none" push_sm="none" push_md="none" push_lg="none" collapse="no" bg_type="none" bg_position="center" bg_repeat="no-repeat" bg_attachment="scroll" bg_size="auto"]
[mp_code]
A vezetett nyílt túrák például öt éve kétezer embert, napjainkban viszont már hatezer érdeklődőt mozgósítanak. És bár lényegesen több lett a mecseki természetjáró, az emberek a korábbinál sokkal tudatosabban barangolnak, figyelnek a védett értékekre, visszaszorult az oktalan vandalizmus. Egyedül az erdei szemeteléssel akadnak problémák, a természetvédők úgy vélekednek, az lenne a 21. századi mentalitás, ha az emberek a hozott papírokat, flakonokat üresen sem dobnák el, hanem visszavinnék a városba.
A Mecsek Egyesület egy turistalétesítménnyel minden esztendőben külön is foglalkozik. Idén ez a „Darázs-csípte Katona” emlékműve volt, jövőre várhatóan az István-kilátó rekonstrukciója következik. A Mecsekerdő Zrt. ugyanakkor 2016-ra azt vállalta, hogy az összes erdei vallási emlékhelyet megújítja (szentképeket, kereszteket, összesen mintegy 25 objektumot).
[/mp_code]
[/cherry_col]
[cherry_col size_md="6" size_xs="none" size_sm="none" size_lg="none" offset_xs="none" offset_sm="none" offset_md="none" offset_lg="none" pull_xs="none" pull_sm="none" pull_md="none" pull_lg="none" push_xs="none" push_sm="none" push_md="none" push_lg="none" collapse="no" bg_type="none" bg_position="center" bg_repeat="no-repeat" bg_attachment="scroll" bg_size="auto"]
[mp_image id="3685" size="full" link_type="custom_url" link="#" target="false" caption="false" align="left"]
[/cherry_col]
[/cherry_row]
[cherry_row type="full-width" bg_type="none" bg_position="center" bg_repeat="no-repeat" bg_attachment="scroll" bg_size="auto" parallax_speed="1.5" parallax_invert="no" min_height="300" speed="1.5" invert="no"]
[cherry_col size_md="12" size_xs="none" size_sm="none" size_lg="none" offset_xs="none" offset_sm="none" offset_md="none" offset_lg="none" pull_xs="none" pull_sm="none" pull_md="none" pull_lg="none" push_xs="none" push_sm="none" push_md="none" push_lg="none" collapse="no" bg_type="none" bg_position="center" bg_repeat="no-repeat" bg_attachment="scroll" bg_size="auto"]
[mp_code]
Forrás: Dunántúli Napló (Mészáros B. Endre)
[/mp_code]
[/cherry_col]
[/cherry_row]
